A tűzijáték - és ami mögötte van
Tűzijáték nélkül szinte elképzelhetetlen az augusztus 20-i ünnepség. A tündöklő tűzvirágok előállításának tudományát a pirotechnika őshazájában, az ókori Kínában bármilyen féltő gonddal őrizték, lassan eljutott a birodalom határain túlra.
Kínában már Kr.e. 960-ban is rendeztek tűzijátékot. A japán tűzijáték készítés hagyományai szintén az ókorba nyúlnak vissza. Az erős fényű, hosszan égő színes láng, a bengáli tűz, amely hosszú évszázadokon a templomok világítására szolgált, ugyancsak a Távol-Keletről, Indiából származik. Ezzel szemben a hellének görögtüzét kevésbé békés célokra használták, a titokzatos összetételű keveréket csodafegyverként vetették be az ókori birodalmak csatáiban. A görögtűz eredeti receptje valószínűleg naftát, kolofóniumot és szenet tartalmazott, így képezve a rettegett elegyet.
Európában a pirotechnika fejlődésének a puskapor felfedése adta meg a kezdeti lökést. Korabeli források szerint az első tűzijátékot 1373-ban, az olaszországi Vincensában tartották. Az egykori leírások elragadtatott lelkesedéssel számolnak be a sokszínű csillagokról, szemkápráztató bengáli tüzekről. Kontinensünkön a tűzijáték-rendezés fénykora a VIII. századra esik. A pompakedvelő francia udvar elképzelhetetlen lett volna a fényűző tűzijáték nélkül. Oroszországban I. (Nagy) Péter cár saját kezűleg készített tűzforgókat, rakétákat, sőt Rakéta Intézetet is alapított. Megbízásából gyakran rendezett tűzijátékot a kor egyik legnagyobb tudósa, Lomonoszov. A varázslatos tűzparádé divatja az angol királyi udvart sem kerüle el, VIII. Henrik Boleyn Annával való házasságkötése alkalmából 1533-ban soha nem látott tűzijátékot rendeztetett a Temzén. Az 1749. április 27-i tűzijáték emlékét Handel a Tűzijáték szvitben tette halhatatlanná. Magyarországon a tűzijátékot Mátyás király honosította meg a Beatrix-szal kötött házassága alkalmából. A Visegrádon rendezett pompás tűzijátékkal a meghívott kényes ízlésű olasz vendégek elismerését is kivívta. Országunkban a török időkben csak a hadi pirotechnika virágzott, a végvárak védői minden "tüzes furfangot" bevetettek az ellenség visszaverésére. Ilyen volt a petárda is, amely sokkal veszélyesebb eszköz volt a mai, hasonló nevű utódainál.
Budán az első tűzijátékot a török uralom alóli felszabadulás alkalmából rendezték, 1686-ban. Ettől kedve azonban a nagyurak kerti mulatságainak állandó része lett a színpompás káprázat. Napjainkban a tűzijáték mindenki számára elérhető, a látványvilág kialakításnak csak a biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások szabhatnak határt.
Egy XIX. századi újságcikk az egyik fergeteges sikerű tűzijátékról így számolt be:
„Az ezer meg ezer csillagbul szőtt homlok díszítmény tündöklése, mintegy versenyezni látszott a mennybolt ragyogványaival, mely fölött középen tűz szökőkút fejlenge, nemzeti fehér, vörös, zöld csillagcseppeket égre föllövölve: a szegfű rakéták, melyek a magasban különös szépséggel terjesztették fűzérként csillagvirágaikat,.. bámulatos remekei voltak eme művészetnek."
Kereszturi Tóth Attila - Vezető pirotechnikus